Kedden kora reggel kisétáltam a Ferihegy egyes termináljának az ajtaján, felszálltam a buszra, ami visszavitt Kőbánya-Kispest antiutópisztikus, ronda, rozsdás bolytermináljához, és arra gondoltam, hogy igazából a másik ajtón kellett volna kimennem, ami a repülőkhöz visz, de mit lehessen tenni, ha ezúttal nem utazni, hanem búcsúztatni mentem.
Most pedig tesztüzemmódban vagyok, még nem működik a rutin, aminek eddig csak az inverzét tanultam meg, amikor én voltam távol huzamosabb ideig. Olyankor már tudtam, mi az, ami azonnal bekapcsolja a Hiányzást (ami nem egyenlő a honvággyal, ami egyébként szokott lenni, csak enyhébben; és ha mellettem lenne az, aki hiányzik, nagybetűvel, akkor még annyira sem lenne), de itthon még váratlanul aktivizálódgat, elég hozzá néhány teljesen mindennapi cselekedet, mondjuk estefelé menni haza és felnézni a lakásunk sötét ablakára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése