(csapjuk fel a nem létező fogalmak szótárát)

Alattomosan nyomakodik befelé az ősz a lakásba, a barátságtalan égből egyenesen a csontjaimba szivárog a hideg.
Tegnap már a fűtést tesztelték a Kombinátban a cégnél. Az irodát lassan betöltötte a felforrósodó radiátorok kipárolgása, bár erre olyan szót kellene használnom, ami egyszerre jelent illatot, hőmérsékletet és egy emléket arról, amikor az ember vidékre utazik a barátaival pár napra, teát főznek, sokat röhögnek és beüzemelik a kazánt a régóta üres hétvégi házban.

(Szerintem ez egy mély hangrendű szó, és legalább egy hosszú ó mindenképpen van benne.)