2008. május 5., hétfő

(mostan színes bogyókról álmodom)

A múlt hét a színes bogyók jegyében kezdődött és folytatódott. Kedden az L. hozott Londonból az okkult hímzőegyletnek Jelly Beant, valószínűleg megérzésből, mert sejthette, hogy amikor elkezd fényképeket mutatni, isoldéval együtt egyre gonoszabbul és irigyebben fogunk nézni rá (különösen a Battersea Power Stationt irigylem tőle, hihetetlen, hogy pár évvel ezelőtt egy londoni hónap alatt nem bírtam eljutni odáig). A Jelly Beannel ez volt az első találkozásom így a való életben, a lényege, hogy egy doboz tele harmincféle ízű drazséval (talán a Potter-könyvek mindenízű cukorkái is innen ihletődtek), és a legszórakoztatóbb része 1) a doboz oldalára ragasztott fényképes tájékozató alapján választani színt 2) vagy rágcsálás után kitalálni, most akkor szőlős, popcornos, áfonyáspités vagy [egyéb]) lehetett. isoldétől pedig kaptam frissen legyártott iparisárga tablettákat papírborítékban, mert nem viccelt a múltkori kommentben, rá van írva tollal a borítékra, hogy Neonirvanol Forte, napi egyet kell bevenni, már érzem is, hogy működik, de kevés van, nem adhatok másnak.

1 megjegyzés:

Ördögasszony írta...

Neo-nirvanol, óóóó, a neve is a nirvánát hordozza, újat abból is. :)