(fussatok, bolondok!)

Tegnap este elmentem futni a Margitszigetre, és éppen elfogyott a fény a keleti parton, mire elértem az Árpád-hidat. Átkanyarodtam a másik oldalra, ahol az addigi kihaltság után meglepve láttam, milyen sokan szaladnak a budai hegyek mögül még áradó vöröses derengésben. Mögöttem nem jött senki, és amikor elfogott a bizonyosság, hogy valójában mindannyian együtt menekülünk a közeledő sötétség elől, megszaporáztam a lépteimet.