2008. május 30., péntek

(it’s in my mind, in my mouth)

A jelek hiánya is jel, mikor tanulom meg végre.

Más.

Tegnap egy jó hangulatú találkozó után whoisnot még rávett, hogy tartsak vele egy másik találkozóra. A Szimplából utat vájtunk magunknak a hetedik kerületi estében, ami ilyenkor még pont viselhető, semmi falakból áradó hő, se nehéz, fojtó kipárolgások, csak szép halott házak vagy a szép halott házak helyére épült rondaságok, de néhány meglepően hangulatosnak tűnő új építmény is felbukkant pár helyen (talán van remény, hogy európai szintű belvárosunk lehet). Aztán találkoztunk emberekkel, ahol megint nem tudtam annyi mindenkivel beszélni, mint kellett volna, és Búvárzenekar Rejtő-hősként olyan kocsmát talált nekünk, ahol a budapesti átlagot magasan felülmúlva voltak velünk előzékenyek, sőt még a sört is olcsón adták.

Nincsenek megjegyzések: