2010. június 24., csütörtök

(magaddal hoznád az ébrenlétbe, de)

Nagyon ritkán álmodok igazán álomszerű dolgokat, sokakkal ellentétben (különös tekintettel a filmek vagy könyvek szereplőire, akik ilyenkor furcsa logikájú, mégis valóságos helyzetekbe keverednek). Ma éjjel viszont teljesen összefüggő történet részese lettem, ahol még az is felmerült bennem, hátha nem valóság az egész, viszont megcáfoltam. Ettől lett igazán hihető az öreg, sötét, de barátságos ház és ezért volt nagyon, nagyon magányos dolog küldetésre indulni a másvilágon.

Olyan pedig sohasem történt, hogy ébredéskor azonnal leírom az egészet egy füzetbe, most mégis ezt csináltam. Közben a vörhenyes hajnalból rendes reggel lett, és kétségbeesetten éreztem, hogyan csorog el az álom életszerűsége, mint víz a rosszul tartó dugó mellett. Aztán visszaaludtam és jöhettek a szokásos összevisszaságok.

Nincsenek megjegyzések: