(voltak hajók is)

Tegnap este tizenegykor még a barátaimmal ültünk a Duna partján a kőkorláton, mögöttünk hársfák, előttünk az elöntött rakpart, velünk átellenben a Parlament. Turisták jöttek és mentek, érdeklődő kutyák szimatoltak a víznél, kis csoportokba verődve beszélgettünk, Vid pedig vadul gépelt a laptopján. Szóval majdnem úgy néztünk ki, mint egy üdítőital, életmódmagazin vagy mobilnet reklámja, csak rengeteg munka lett volna leretusálni a kompozícióról a sok sört és cigarettát.

A képen ráadásul nem látszott volna a víz illata, meg az sem, hogy abban a néhány órában a lépcsőkről, a szalagkorlátokról, a felfestésekről előttünk vonult vissza a folyó.

Az ilyen esték miatt szeretem mégis a nyarat.