Szóval vannak azok a napok, amikor csak úgy kiballag az ember a Szigetre, és semmi más terve nincsen az előző két nap és a következő két nap fáradalmai között, mint belehallgatni néhány koncertbe, megnézni az eddig kimaradt színpadokat, na adj’ isten kikérni egy sört, majd a felzaklató élményt korai, decens hazamenéssel zárni. Aztán egyszer csak látott egy számot a Pendulum lakodalmas dárenbézéből, megivott egy sétapalacknyi fröccsöt, Brighttal fejőséva-rajongókat vél felfedezni a pultnál, és lemaradt két másik koncertről, sodródott a tömegben, haverkodott angollal, próbált megérteni egy nagyon részeg olasz csajt, nézett Prodigyt meg a Brujeríából az utolsó számot, eközben Tapsival megitták a becsempészett fügepálinkát, aztán Fényt meg bort és máris egy sátor mellett ugrálnak az úton haladó tömegtől nem zavartatva olyan zenékre, amikben van torzított gitár.
2009. augusztus 15., szombat
(mert tudta jól, hogy úgyis ez lesz: sziget 3.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Az a fügepálinka nagyon jó anyag...
Amúgy megtaláltam a leghozádillőbb képet a világon, szinte tökéletes. :))) A szinte részletezéséért, meg a képért magáért csekk máj blog. ;)
Megjegyzés küldése