2009. augusztus 24., hétfő

(az őszről és a családomról)


Aztán a húgom megkérdezte, meglátogatom-e egy hétvégére Halloweenkor. Ez pontosan úgy hangzik, mintha igazi darkfantasy-íróhoz illő családom lenne és csak furcsa rítusok szerint találkozhatnánk, mondjuk az év leghosszabb éjszakáján, amikor kinyílnak a húgom tündértornyához vezető kapuk vagy visszaváltozhatok bagolyból emberré, de ennél egyszerűbb a magyarázat. A húg Angliában él, ritkán látjuk egymást és Halloween arrafelé elég komoly partieseménynek számít. Mondtam, hogy sajnos nem valószínű, bármennyire is ésszerűen meg lehet oldani a fapadosok korában, mert az anyagi helyzetem ugye, de majd meglátom, ő viszont ismer engem meg a majdmeglátomokat, ezért egyszerűen lefoglalt és kifizetett előre mindent. Szóval ilyen zseniális húgom van nekem, nem is tudok mást mondani.

2 megjegyzés:

gyerekember írta...

Ilyen húg nekem is kell.

lafy írta...

Szerencséd hogy nős vagyok, különben megkérnélek mutass be a húgodnak! ;)
:D