Szinte gyanut fog az ember, hogy turistaknak szolo Nagy-Britannia-reklamfilm forgatasra erkezett, es mindjart beszalad valaki egy csapoval: az otthoni fulledtseg utan tizenhet fok, szemetelo eso, nehez felhok az egen, nedves fu friss illata, tea tejjel es cukorral, Stilton sajt keksszel, oriaspark zoldello, centire nyirt gyeppel. Martyn baratom a hazigazdak gyongye, a regi alom meg valora valt, ez itt a hamisitatlan “rural England” ismet, a teglahazakkal meg sovenyekkel. Este pedig ketfele angol pudding.
Most (este) nyogjuk egyebkent, hogy hajnali otkor a repuloteren voltunk amugy, amikor a vilag meg friss es egyre fenyesedik - bulibol hazatamolygos ido ez, de mi utazni indultunk, mert hittunk az ujsagoknak es koran mentunk ki. A megjovendolt kaosz szerencsere nem utott be, es a gep is csak azert indult kesve, mert felnott emberek duzzogva acsorogtak a szeksorok kozott, es makacsul hajtogattak, hogy “o, en szivesen leulok, ha az a holgy elmegy a helyemrol, igen, az ablak mellol”. Hat igen.
*Warren Ellistol kolcsonzott cim, Planetary #7
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Mondjuk ebben az ablak mellé ülésből én sem ismerek írgalmat. Ha már egyszer kibuliztam checkin-nél, hogy legyen nekem ablak, akkor takarodjanak a helyemről.
most egy kicsit meghatódtam, de nem a postodtól, te repkedő gót-szuperherót :)
Ork: a gond az, hogy helyjegyeket adtak, de a jelek szerint ez nem szokas altalaban a fapadosoknal, azert mindenki alapvetonek tartotta, hogy oda ul, ahova akar, aztan megerkeztek azok, akik direkt ablak melle kertek helyet...
rosseb: :))
Ork:
Hát, fapadossal még nem mentem... de a helyjegy, az helyjegy, mi a ráknak van, ha nem helyre szól? S ha ott olyan ül, aki nem én vagyok, na akkor jön az orky boy rula', bár azt már én se szeretem.
Megjegyzés küldése