(még mindig nyakig a szórakoztató irodalomban)

Ritkán listázgatok könyveket, nagyon régen tettem ilyet utoljára, mégis elkapott a gépszíj, amikor az sfmag szerkesztői meghívtak a „2010 legjobb olvasmányai” című év végi összesítésbe. Addig válogattam a három regényt, amíg négy lett belőle, és addigra tele volt a padló a félresöpört címekkel. Mivel az utóbbi napokban egy csomó hasonló ajánlót olvastam (és tetszettek), összeszedtem a kimaradtakat, hozzácsaptam a 3+1 regény ajánlóját, rövidítve, de plusz linkekkel. Hátha valaki talál érdekeset.

Az sfmag összesített listája itt található, érdemes elolvasni, a többieknek mi tetszett tavaly.

Krimi, scifi, fantasy, úgy tűnik, számomra ez egy ilyen év volt. Csak a léha szórakozás, szorongás, metafizika és horror. Ez már a sokadszorra megszűrt lista, nem fontossági sorrendben, a kimaradtaktól elnézést.

Dan Simmon: Drood
Történelmi horror-krimi Charles Dickens befejezetlen regényéről. Még mindig élénken emlékszem egyes részeire, különösen a londoni alvilágra. Soha többé nem tudnám rendesen elolvasni a Mystery of Edwin Droodot. (Részletesen az endlessen.)

Mike Carey-Peter Gross: The Unwritten 1-2
Tom Taylor még kölyök volt, amikor az apja egy kamaszvarázslós könyvsorozat hősét mintázta róla, amivel aztán felnőttkorára sikerült halálos veszélybe kevernie. A képregénysorozat kiválóan mixeli a létező és nem létező fikciókat, ötletesen teremt mítoszt és kihasználja a műfaj vizuális lehetőségeit. (Részletesen az endlessen.)

Charles Stross: Halting State
Stross nem mindegyik könyvét szeretem, de itt vagy a nem túl távoli jövőbe helyezett Edinburgh, vagy a szerepjátékos emlékek, vagy a stílus miatt, de mégis minden működött. (Részletesebben az lfg-n, Rorimacktól.)

Hannu Rajaniemi: The Quantum Thief
A Skóciában élő finn szerző regénye a klasszikus tolvaj-gentleman sztorikat tolja a távoli jövőbe, ahol a Mars mozgó városának lakói privacy settingekkel védik az emlékeiket. Kifejezetten ötletes és szórakoztató.

Charles Stross: A Colder War
Mi lett volna, ha a hidegháborút atomfegyverek helyett H.P. Lovecraft ősi isteneinek bevetésével vívják a szovjetek és az amerikaiak? Letölthető kisregény.

Terry Pratchett: Nation
Nem a Korongvilágon, hanem egy enyhén alternatív 18. századi Földön, annak is a déltengeri szigetvilágán játszódó sztori. A regény elején Mau, az éppen férfivá érő főhős teljes népét elviszi a szökőár, aztán felbukkan egy európai hajótörött lány, és ezzel különböző bonyodalmak kezdődnek. Igazából nem a történet miatt érdekes, hanem azért, mert Pratchett modoroskodás nélkül, fanyar humorral és elfogadással mesél a halálról, amibe (talán tévesen) nem tudtam nem belelátni az Alzheimerrel küzdő írót.

Marina és Szergely Gyacsenko: Alexandra és a teremtés növendékei
Valahol és valamikor a nagy poszt-szovjet valóságban Alekszandrát felveszik egy furcsa főiskolára. A fülszöveg ugyan nyilván marketingcélokból emlegeti Harry Pottert, de a hasonlat utólag sokkal találóbb, mint elsőre gondoltam. Ha úgy vesszük, ez az igazi káeurópai Potter, ahol a mágia színtiszta metafizika és filozófia, a Különleges Technológiák Intézetének kollégiumában csöpögnek a radiátorok, a regény meg csomót köt az agyra. Egyedül a fordítással voltak problémáim, legalábbis több helyen megakadtam a fura mondatokon, miközben végig úgy éreztem, hogy eredetileg ez sokkal szebb szöveg. (AnnGel és isolde részletesebben írt róla.)

Stephen King: It
Nem először emlegetem fátyolos szemmel, mennyire szerettem King írásait egy időben. Az elmúlt tizenvalahány évben már csak véletlenszerűen követtem a dolgait, viszont még mindig úgy gondolom, hogy kiváló író, ami főleg a régebbi könyvein látszik. Az It az egyik hatalmas tartozásom a szerző felé, és megérte pótolni. Valószínűleg gimnazistaként még ennél is jobban ütött volna. A kamasz-angst sokkal nyomasztóbb néha, mint a bohóc.

China Miéville: Kraken
Modern London, mágikus bandaháborúk, ellopott ősi isten, durva ötletorgia. Itt írtam róla bővebben, de vigyázat, elfogult vagyok a szerzővel, a baráti körömben eddig még senkinek sem tetszett úgy igazán.

Dennis Lehane: Shutter Island
A filmet nem láttam, mégis a trailerje miatt szereztem be ezt a könyvet angolul, és nagyon örülök, hogy így tettem. Ötvenes évek Amerikája, ódon elmegyógyintézet egy kopár szigeten és egy sajátságos bűnügy. Hangulatosan megírt történet, csavarokkal, ahogyan kell, senki se engedje, hogy spoilerezzenek róla.

Kondor Vilmos: Bűnös Budapest
A regény a szerző első könyvével megkezdett úton halad, vagyis erőlködés nélkül helyezi át az amerikai noirt a harmincas-negyvenes évek Budapestjére, ügyesen találja meg a megfelelő helyzetek, figurák korabeli megfelelőit. Szívesebben olvastam volna többet a városról (néha kicsit sok az utcanevek száraz felsorolása), de a kávéházak, a ködben csengető villamosok és a világháború előtti nyomasztó hangulat így is működik.

Ted Chiang novellái
Ted Chiang számomra az idei év egyik felfedezettje. Ritkán ír, akkor is novellákat (a sort most törte meg egy kisregénnyel), és bármennyire nem szeretem a sztárolást, most csatlakoznom kell a dicsérő zümmögőkórushoz. Chiang írásai rendkívül precízek, ahol valahogy minden mondat a helyén van és parányi fogaskerékként mozgatja előre a történetet. A legsúlyosabb (számomra) a Hell is the Absence of God című novellája.