2009. január 10., szombat

(noiz unchained)


Eddig is tiszteltem azokat, akik mozgásukban korlátozva élnek, különösen ebben a városban, de ez most fokozódott, mióta tettem egy röpke kirándulást járógipszben. Három hétig voltam elzárva Budapest lakosságától, ennyi idő után nem egyszerű ismét visszatérni a tömegközlekedéshez, pláne sántikálva, ráadásul esküszöm, azóta agresszíven elszaporodtak a lépcsők.

Persze a morgás ellenére remek érzés ismét menni, csak kétszáz méter megtétele után nehéz barátságosnak lenni, és sokkal jobban megértem Dr. House emberszeretetét is. Talán legközelebb elviszem magammal az egyik mankómat, ami már nem kell, de lehet vele büntetni. Vagy szerzek egy ilyen remek botot.

[House slams down new cane, a gloss black model with red and yellow flames painted on the bottom.]
Dr. Cameron: Flames?
Dr. House: Makes it look like I'm going fast.

3 megjegyzés:

kalpafa írta...

Az én emberszeretetem akkor szökött az egekbe ilyen látványosan (meg a megértésem a kerekesszékesek iránt), amikor babakocsival próbáltam közlekedni a városban. Kitartás. Büntetőeszközről pedig nem megfeledkezni a későbbiekben sem. :)

Névtelen írta...

Akkor már inkább ilyet:

http://www.argoth.co.uk/acatalog/nnwnem2408.jpg

Csak a pozőr-imidzs miatt. :póz-őr:;)

Abdul

brainoiz írta...

Abdul: óó, igen...