2009. január 3., szombat

(category: true blogstuff)

Alig múlt délután kettő, de már két alkalommal sikerült átkozódva a földhöz csapnom ezeket a nyomorult mankókat, és nem csak a helyváltoztatás idegesít fel, hanem nagyjából minden, például az egész internet vagy a kinti napsütés, de főleg az üresen tátongó új dokumentumablakok a képernyőn. Ennyit arról, hogy a kényszerbezártság segít az elmaradások felszámolásában, bárcsak a munka menne úgy, mint a káromkodás.

2 megjegyzés:

kalpa írta...

Az sose megy úgy... Jobbulást. És örömteli új évet.

tapsi írta...

nekem már a káromkodás sem megy