(az van, hogy furcsán érzem magamat mostanában)

Túladagoltam magamat a West Wing / Elnök emberei című sorozattal, álmomban egy nem létező ország nem létező politikai kérdéseit próbálom megoldani meglazított nyakkendőben, pedig amúgy is elég rosszul alszom mostanában. Odakint esik, a ház előtt már második reggel látom ugyanannál a lámpaoszlopnál a Fővárosi Csatornázási Művek két autóját, rejtélyes csövekkel, vészvillogókkal és sárga mellényes emberekkel. Ezért ufós-összeesküvős filmekre gondolok kávéfőzés közben, ahol a telefonszerelők leparkolt furgonjában mindig lehallgatókészülékek üzemelnek. Nyilvánvalóan túl sok ufós-összeesküvős filmet néztem – és az egóm is túl nagy, miért hallgatnának le éppen engem –, ezért nem gondolok rögtön az egyszerű magyarázatra: vagy karbantartónak álcázott bűnözők, akik a csatornában a szemközti bank páncélterme felé haladnak, vagy ügynökök, akik a dunai halember-hibridek telepeit számolják fel a közeli strand alatti járatokban.