(medúzák bárhol)

Némi kihagyás után ismét összegyűlt az okkult hímzőegylet a titkos főhadiszálláson, ahol semmi sem változott, ugyanúgy le kell menni a mélybe és ugyanolyan mogorva velünk a pincérlány.

A mr. a. rögtön lezser mozdulattal kidobott egy kupac könyvet az asztalra, hogy válogassunk, és vigyük el, amit szeretnénk. Az L. kidobott egy kupac hi-tech kütyüt az asztalra, de sajnos nem mondta, hogy válogassunk, és vigyük el, amit szeretnénk. luciával megbeszéltük, miért kedveli a star treket és én miért nem, isolde a kommentmentes élet tanulságait elemezte, suematra attól félt, mindjárt a sorozatokról fogunk beszélni, és így is lett; közben alie az asztal végében ült és dolgozott a netbookján, kivéve, amikor egyre elszántabban próbált megtalálni egy ősrégi (pár hetes) animgifet az internet bugyraiban. Utána agnus felvetette a közösbe került könyvek kapcsán, hogy akár be is költözhetnénk egy kommunába, és innen alig pár ugrás volt kitalálni, miként neveljük fel egymás gyerekeit és/vagy macskáit, hogyan vesszünk össze kommentekben a mosogatáson, de az esti vacsora előtti kötelező közös blogolásnál kicsit túl szektássá vált az elképzelés.

Amúgy mostanában volt három éve, hogy először elmentem egy ilyen bloggeres sörözésre, aminek még nem volt neve. Akkor még a Tandembe jártunk, szilaj bloggerekként kacagtunk bele a webkettő szemébe és hasonlóan elszállt gondolatkísérleteket folytattunk. Nekem rossz kedvem volt, jött a tél meg a hideg, sötét, nyomorúságos idők, mind évszakilag, mind hangulatilag, és akkor még mit sem sejtettem arról, hogy a következő egy év elviselésében milyen iszonyú sokat segítenek majd nekem ezek a rendszeressé vált találkozók a barátaimmal.