Nem szeretem most az utcákat, ahol túl mocskos és lehangoló az ég, nem szeretem ma a telet, mert eltűnt a hó és lemarja az arcomat a szél, nem szeretem a könyvkiadókat, a fordítást, a befejezetlen írásokat a füzeteimben, magamat, mert túl sokat rágódok felesleges dolgokon, nem szeretem azt a monoton, okoskodó hangot, amivel az a szemüveges lány csak beszél és beszél és beszél a szomszéd asztalnál az étteremben.
2010. december 9., csütörtök
(majd elmúlik)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
"nem szeretem a könyvkiadókat"
Mivel nincs twitterem, ezért kapva-kapok a témán: én bizony nagy Gaiman-gyűjtő vagyok, és minden magyarul megjelent Gaiman-kötet ott integet a polcomon (a Temető Könyve kivételével, de azt majd talán a Jézuska hozza). Szerintem szégyenletes, példátlan dolog, hogy nem a Te fordításodat akarják felhasználni... nem tudom, hogy mi ennek a hátsó oka, de szerintem csak hülyén jöhet ki a kiadó az olvasók előtt. Bennem fel se merült, hogy nem az eredeti fordítást használják fel... minek cifrázni, és eldobni azt, ami jó? Minőségi oka nem lehet, és ha az Utánad jövő megbukik, az meg vétek a jó ízlés ellen. Kedvelem én Pék fordításait, de ez csak disszonanciát okoz (magyar idézetek, például)... pláne, hogy addig a kedves fordító dolgozhat máson. (:selfish rolleyes). Tudom, hogy ez nem fizeti ki a számláidat, de szerintem azért már így is inkább Rád fognak emlékezni.
Nihil: nagyon szépen köszönöm!
Nem akartam az Amerikai istenekre kihegyezni a fenti irományt, nem véletlen, hogy nem emlegettem konkrétan és a többes szám is szándékos; általánosságban vannak problémáim a magyar könyvkiadással, már egy ideje, mindenféle okokból.
De ha már így előjött az újrafordítás... Szégyentelen? Egyáltalán nem. Minden kiadó maga dönti el, mit ad ki, az ő pénzük. Még csak szólniuk sem kell, hiába lenne jó érezni a törődést (a múltkor egy boltban botlottam bele egy általam régebben lefordított regény új kiadásába, amit más fordító készített). Példátlan? Véletlenül sem. A kiadók nem csinálnak nagy ügyet az újrafordításból - én is fordítottam újra könyvet mások helyett (az egyik esetben nem találták meg az illetőt, egy másik valaki túl sokat kért; igaz, itt nem ez a helyzet, de mindegy). Maximum mások nem panaszkodnak twitteren és nem provokálnak ki szívmelengető visszajelzéseket. :)
Hogy bosszant-e a dolog? Igen. De ez csak egyetlen a sok más rendkívül bosszantó dolog közül, amivel ez a szakma jár és el kell fogadni. (És a szerkesztőknek meg korrektoroknak még hálátlanabb a sorsuk.) Csak ezért nem született volna meg ez a post.
brainoiz: Hát, értem... azért még így is sajnálom, mert szerintem zsír az Amcsi Istenek fordítása. :)
A szívmelengető poszt meg a legkevesebb... :)
Megjegyzés küldése