(download / in progress)

Lássuk csak.

– a könyvfesztiválon ülök a Millenáris parkjában a barátaimmal a füvön; ismerősökkel beszélgetek az egyik standnál; újabb barátok érkeznek; a közelben sörözésre kerül sor.

– megindul velünk a libegő a János-hegy tetejére, a talpunk alatt házak, fák, lépcsők és ösvények; a hátunk mögött Budapest egyre nagyobbra terpeszkedik és toronyházakat növeszt, nyilván a sok hirtelen napfénytől; a nyakunkat tekergetjük, hogy lássuk.

– letérünk az ösvényről és hirtelen csend lesz az erdőben; mintha csak mi ketten lennénk itt, meg a madár, aki magában beszél.

– az év első estéje egy nyitott kerthelyiség lugasában.

Ezeket gyorsan lementeném abba a mentális mappába, ahonnan majd a megfelelő technikai fejlődés után az emlékképekből rekonstruálnak egy remek tavaszi hétvégét.