Még az év végi okkult hímzőszakkörben arról beszélgettünk suematrával, ki hol fog szilveszterezni, valahogy így:
noiz: Hosszas kihagyás után a barátaimmal bulizunk a Városomból. Lassan többen vagyunk Budapesten, mint ott, alakul a diaszpóra.
suematra: Helyi specialitásokat fogtok enni, a saját nyelveteken beszéltek és saját zenéitekre táncoltok?
Ez nagyjából így is történt. Igaz, a táncot nem tudom, mert a hajnali részek kissé homályosak. Pedig nagyon szolidan kezdtünk, de a későn érkező D., aki számos szilvesztert látott már velünk, annyira megdöbbent a józanságunkon, hogy pironkodva nekiálltunk inni. Ezután viszonylag a papírforma szerint alakult minden, részemről kásás hangú észosztással, majdnem-elalvással az első metrón, illetve a délelőtt tizenegykor, ébredéskor (az ágyamban, nem a kocsiszínben) még valószínűsíthetően alkoholos állapotban, ami viszont semlegesítette a másnapot.
A hétvégét a lassú regenerálódásra szántuk, kellett hozzá egy évadnyi sorozat bedaralása és a Moon (Hold) című film spontán megtekintése moziban. A Moon teljesen jó scifi, és (szerintem) remek példája annak, milyen az, amikor a szűkös költségvetés, a kevés szereplő és a szűk terek használnak a történetnek.
2010. január 5., kedd
(net nélkül felgyűlik, 1: a szilveszterről)
Címkék:
barátok,
szociobudapest,
tél
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
A Moon't már egy ideje meg akarom nézni, de még nem jutottam odáig. Duncan Jones jó ember lehet.
hát igen, ha D. összehasonlította az én állapotomat (ahonnan jött) a te állapotoddal, akkor valószínűleg színjózannak tűnhettél. :D
Megjegyzés küldése