Tegnap még az történt, hogy miután megírtam az eggyel lejjebb olvasható rívást, lélekjavítónak megnéztem a magyarul
Rottweiler – a halálkutya címre keresztelt* zseniális zs-film trailerjét (
programado para matar), mert erre találták fel a
zinternetet, aztán elmentem a soron következő medúzaszeánszra, mert ilyenkor mindig felderülök és jobb kedvem lesz. Ez most is megtörtént, habár a feltámadó vidámság alól sugározhattam valami
elveszett háziállatokra padlásszobában kucorgó írókra jellemző mélabút, mert
suematra spontán nekem ajándékozta a sült banánja egy részét, és amikor megkérdeztem
agnust, sötétebbre festette-e haját, de kiderült, nem, akkor
isolde szembesített azzal, hogy íme, a bizonyíték, mennyire kivetítem lelkem borongósságát másokra.
A tanulság egyébként az, hogy dolgozhatsz egész este a setét művészimidzsen, elég utána két másodpercet ugrálni egy helyben a zebránál (fáztam, ez van), rögtön le is rombolod azt, pedig fekete, kopott bőrkabátban voltam és esett a fejemre az eső.
* megint egy cím, ami eredetiben sokkal unalmasabb (csak
Rottweiler, ehh)
4 megjegyzés:
Megnéztelek volna ott a zebránál, Bró!
Öl: l
Szia.
Szívesen olvasnám valamelyik novellád, ha elérhető valahol a világhálón. Meg tudom ezt tenni? Lehetséges?
Köszönöm nagyon.
szia, megtisztelő az érdeklődés! lássuk. egy írásomról tudom csak, hogy hivatalosan fent van a neten (meg kellene már csinálni a honlapomat, megoldódna ez a gond...).
ez a Roham magazin harmadik számából az Újratelepítés című sci-fi novellám (utóbbi a link közvetlenül a pdfre mutat), de ha bárkinek ajánlanom kellene valamit kezdésnek, akkor a Hetvenhét című antológiából a Az Erdőntúl című írásomat javasolnám. Letöltést nem tudok hozzá, legfeljebb linket könyvesbolthoz
Nagyon köszönöm az infót.
Olvasom.
Megjegyzés küldése