A dizájneri szobában régi kedves ismerős fogadott, aki külsősként a játékok hangeffektjeiért és a zenéért felel, de átmenetileg hozzánk beköltözve bütyköli az éppen aktuális projekt hangjait. Szóval csendben dolgozgattam a patadobogás, tengerzúgás, katapultnyikorgás, testbe csapódó nyílveszők háttérneszeire, amikor az ablak alatti udvarban egyszer csak fúrni kezdtek, hosszan és kitartóan, utána megszólalt egy riasztó, szintén hosszan és kitartóan, hát igen, mondta a kolléga idővel, a hangok megérzik, hogy szeretem őket, és elkezdenek idegyűlni.
2007. október 25., csütörtök
(mint a darazsak)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése