2015. április 1., szerda
(álom, politika, varázsgomba)
Mások álmai pontosan olyan unalmasak, mint amennyire egy politikát tartalmazó poszt megosztó, ezért nyilván nem hibázhatok azzal, ha elmesélem a tegnapi álmomat, amelyben hatalmas, páncélozott busszal jártuk Magyarországot. Különös formájú homokdűnék és felperzselt mezők között zötyögtünk a földutakon, valamiért messzire elkerültük a bádoglemezből összetákolt, ártalmatlannak tűnő tanyákat, és csak egy faluban álltunk meg, ahol harsány színű, hatalmas húsevő növényekből és óriási, bíbor csigaházakból kialakított házak álltak, a látóhatáron pedig ocsmány, fekete tömbként magasodott a felcsúti stadion. Ezen a ponton szerencsére felébredtem, de azt hiszem, kijár egy piros pont a tudatalattimnak, amiért ilyen kreatívan üzeni, hogy addig meneküljek el innen, amíg lehet.
Jelenleg annyira lesújtó véleményem van erről az országról és a politikusnak nevezett parazitáiról, hogy az álom egészen reális jövőképnek tűnik, sajnos a hallucinogén elemek nélkül. Ami kár, mert ha minden olyan lenne, mint egy hetvenes években írt fantasztikus regényben, akkor legalább elszórtan akadnának hősök, még ha elátkozottak is, és a lassan vonagló dombok mögött varázslók élnének unikornisszarv-tornyaikban.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
van itt minden, tündér és varázsló is (pár éve láttam egyet egy eldugott, nehezen megtalálható kocsmában(egyszer nem találtam meg!), ahol bűvésztrükköket mutogatott), a tündéreket meg lehet időnként látni, csak most épp szakdolgozatot írnak :D
csak meg kell találni a furcsa embereket, akkor hirtelen ilyen lesz az egész
ez igaz (én is belefutok néha ilyen szerzetekbe), de jelen esetben már Elric-kategóriás figurákra gondoltam a totális apokalipszis közepén
Hehh, tiszta Borderlands, még a páncélozott busz is stimmel az introból.
Mantis
Mantis: tényleg! Valahonnan beragadhatott, pedig az első rész kimaradt, rögtön a második Borderlands-szel kezdtem.
(Az enyém egyébként leginkább egy turnébuszra emlékeztetett, bár ez mellékszál.)
...az álmok,
a tudatalatti üzenetei, amely (a szerencsétlen) képtelen szavakban fogalmazni, de ha fontosnak érzi, üzen, amit egyesek meg is tudnak fejteni, és nem Karinthy (v.ö. álomfejtés vagymi könyve) szinten.
cels.
celsior: ööö, ezzel tisztában vagyok, de köszi :)
még ahhoz sem kell különösebben szakember, hogy megfejtsem a dolgot, de volt annyira bizarr, hogy megörökítsem
Megjegyzés küldése