Már jó ideje szinte semmilyen friss zene nem bír tartósan megfogni. A playlistem kezd ijesztően hasonlítani évekkel ezelőtti állapotára, mintha mi sem történt volna 2000 óta. Új zenekarokból nem nagyon találok olyat, ami letaglózna (jó zenék vannak, de nekem sodrás kell meg magával ragadás) , a régi kedvenceim többnyire önismétlőek, unalmasak lettek vagy hiányzik belőlük az a tűz, amiért valaha megszerettem őket.
Vagy öregszem.
Ez fokozatosan igaz a Nine Inch Nails esetében. Persze követem Trent Reznor minden zenei rezdülését, és nem is rosszak, csak nem különösebben izgalmasak vagy eredetiek, ami egy Downward Spiral meg a The Fragile után azért csalódás. És szimpatikus, amit a NIN mostanában a szabadon letölhető tartalmak ügyében tesz (szerzőként amúgy is érdeklődve figyelem, mi mocorog az ingyenesen hozzáférhető kreatív alkotások környékén), de azért vicces, hogy éppen az a Trent Reznor kezd el váratlanul cheguevarás lendülettel lázadni a gonosz nagykiadók ellen, aki hosszú éveken át (sarkítással) a legegyszerűbb maxit is legalább öt minimálisan eltérő példányban dobta piacra, mert tudta, hogy a gyűjtők fogcsikorgatva megveszik az összeset.
Na mindegy, ez csak azért jutott eszembe, mert beindult a hivatalos NIN remix-site, ami viszont valóban remek kezdeményezés. És a Rare and Unreleased szekcióért már megérte, többek között azért, mert rajta van az a Last remix Butch Vigtől, amit egyetlen egyszer hallottam egy NIN netrádión, bár hivatalosan sohsem jelent meg, és azóta vadásztam rá. A tökéletes remix, egyszerre a remixelő és az eredeti zsenije, a Garbage és a NIN ideális párosítása.
4 megjegyzés:
te kiengednéd a dolgaidat valami CC licensz alatt a netre, ha csak rajtad állna a dolog?
(és utána egyre ismertebb és felkapottabb íróként dőlne a pénz, kaviár, pezsgő, kokain, már nem tudnád éppen melyik kikötőben van a frissen megvásárolt jacht, de mindegy is, mert a magánrepülőgép odavisz, miközben újabb zseniális regényciklusokat eresztesz ki a hálóra, amit csakazért is megvesz mindenki papíron is, miután ingyen letöltötte és elolvasta)
bocs :)
Pont ezért nézem érdeklődve, merre kanyarog ez az egész CC, hiszen természetesen mindaz, amit te is említettél, komoly probléma (leszámítva a kokaint és a pezsgőt, az kötelező - és nem is aggódom miatta, legfeljebb lesz egy harmadállásom celeb koromban, amiből csak ezeket az írói szükségleteket fedezem :) ).
Jelenleg azért tennék fel ingyenes tartalmat, mert az írásból amúgy sem kerestem soha számottevő összegeket, nem ebből élek, satöbbi. Novellákat pakolnék fel, regényt egyelőre nem. De egyelőre nem teszem, mert nem látom biztosítva, miért is ne nyúlná le bárki. De valahogy kint mintha éppen emiatt nem aggódnának, tehát elképzelhető, hogy csak magyar génjeim miatt parázok ezen.
Viszont 1) ott van Charles Stross meg Cory Doctorow, nekik bejött 2) eléggé esélyes, hogy errefelé is mozdulhat a könyvpiac, főleg ha lesz normális e-book olvasó hardwer végre, szóval elméletileg érdekel a kérdés.
Sőt, hirtelen Vernor Vinge, Peter Watts, Mark Horne,Rudy Rucker neve is eszembe jut, akik ingyen kirakták egy-egy regényüket.
Ez a lenyúlás meg érdekes, mert ugye egy megfelelő CC licensz elvileg biztosítja a jogaidat, aztán az más kérdés, hogy lehet-e érvényesíteni a dolgot. Magyar gének, ja.
Olvasók meg már vannak : http://en.wikipedia.org/wiki/E-book_device
de iszonyatosan ronda és nehezen kezelhető szerintem mindegyik, bár kézbe még nem vettem őket, szóval lehet akkor változna a véleményem.
razor: bevallom, szemezek az amazonos kindle-vel (http://href.hu/x/435p )
Ami azt jelenti, hogy kivárom, mikor megy le az ára és lesz-e rá könyv. De eddig messze ez a legolvasóbarátabb kísérlet.
"megfelelő CC licensz elvileg biztosítja a jogaidat, aztán az más kérdés, hogy lehet-e érvényesíteni a dolgot. Magyar gének, ja."
Nagyon jó lenne tudni, vajh a kinti szerzők szembesültek-e a CC meggyalázásával vagy egyszerűen ott nem lopnak (annyira) :)
Megjegyzés küldése