A gyermeki fantázia befogadóképességének egyik bizonyítéka az Omnipraesens Télapó Konfliktus sikeres feloldása lehet, legalábbis azt hiszem, kiskoromban egyik kortársamnak sem okozott fejtörést az a dilemma, hogyan létezhet Az Igazi Télapó, ha egyúttal minden vállalat, áruház és iskola is rendelkezik egy Másik Igazival, és ezek egyszerre osztoznak a fizikai valóságon. Utóbbiak egyébként gyakran hiteltelenek voltak, és néha sírva menekültek el előlük a gyerekek, de egészen tegnapig nem is tudtam, hogy nekem is van történetem az egyik Imposztorról. A családom azonban tegnap váratlanul feltárta előttem múltam egyik elfeledett szegletét.
Elmosódó kép, flashback:
Üvegből és betonpanelekből összerakott lakótelepi kockaóvoda, huszonsok évvel ezelőtt. A Télapó elhagyja az épületet, odabent gyerekek bontogatják az egyencsomagokat, az óvónők tanácstalanul néznek egy gazdátlan ajándékra. Pillantásuk váratlanul az elhúzott függönyre téved, majd megakad a padlóig lógó anyag alól kikandikáló cipőorron. Elhúzzák a függönyt, és ott áll a rejtély megoldása, a hiányzó láncszem, az akkor még igen ifjú Mr. Noiz, aki a jelek szerint az ünnepség legelején besurrant rejtekhelyére, és azóta is mozdulatlanul lapult odabent, teljesen ismeretlen okokból.
Valószínűleg megtagadtam a választ kitartó faggatózásukra (és/vagy törölték az emlékeimet), ezért ma már nem tudni, mi motivált; igaz, ma reggel három lehetséges válasszal is előálltam, egy P.K. Dick-ihletésűvel, egy lovecrafti gyökerűvel és egy anarchista változattal.
Egyébként valahol azt hallottam, hogy a fehér szakállú, vörös ruhás, nagypapaszerű Mikulás a pirosabbik Cola munkatársainak agyából pattant ki, még évtizedekkel ezelőtt, hogy aztán úgy éljen tovább a köztudatban, mintha mindig is ebben a formában létezett volna. Ha ez igaz, sok mindent megmagyaráz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
ez a három változat megérne egy hármas tagolású novellát, úgy érzem.
A piroskóla és a mikulás kapcsolátról bőséges infó található az urbanlegends.freeblog.hu 2005. októbet 2.-i bejegyzésében. Érdekes ;)
tycho, köszönöm a linket, tényleg érdekes. ezek szerint kiegészítésre szorul a fenti állításom:
"Tény, hogy a Coca-Cola felkarolta az elterjedőben lévő ábrázolást, s egy olyan korban népszerűsítette, amikor a karácsony ünnepe éppen átmeneti fázisban volt, vallási ünnepből a fogyasztói társadalom ünnepévé, de a figura nem az ő reklámtervezőjük találmánya."
Megjegyzés küldése