(They Are After Me)

Vasárnap volt, késő este, kora éjszaka, lélek sem járt a jéghideg utcán, a kulccsal zörögtem a bejárat előtt, amikor oldalra néztem, csak úgy ösztönösen — valami zavart már egy ideje, de nem tudtam, micsoda —, és a papírgyűjtő mellett fehér nejlonszatyor hevert, ami távozásomkor még nem lehetett ott, és formátlanul, kellemetlenül dudorodott az oldala...
...a fekete, kopott, koszos, öreg női cipőktől.

Elmenekültem.

Másnap reggelre eltűntek. De most már tudom, hogy itt vannak.

Az első figyelmeztés.