Mint a kásahegyet átrágó mesehős, aki váratlanul átjutott a túloldalra, olyan arccal nézhettem körül ma reggel, amikor rájöttem, hogy két és fél hónap után most először nem kell egyszerre fordítani és szerkeszteni, kizárólag az állandó munkahelyem vár. Ez azt jelenti, hogy talán hosszú idő óta az első olyan hétvége közeleg, amit nem munkával töltök (és végre elkezdhetem megválaszolni a felgyűlt leveleket).
Mivel az ilyen vihar előtti csendek nem tartanak sokáig, gyorsan ki is használtam a szabadságot és elmentem futni a szigetre. Régen jártam arrafelé, a park fáira azóta kicsapódott az ősz, mint valami rozsdás hab. Az energiafeltöltés annyira sikerült, hogy a céghez vezető út nagy részét is gyalog tettem meg, és mivel ebben az állapotban, a kicsit csípős napfényben kizárólag az új Motörheadet szabad hallgatni, így is tettem, Chase my tail, catch me if you can / Don't you mess around with the Runaround Man.
2008. szeptember 19., péntek
(ma van az "international talk like a pirate day")
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése