2006. november 22., szerda

(blackout)

Tegnap este arra értem haza, hogy az egész utcában áramszünet van. Zárt lépcsőházunk ilyenkor szuroksötét kúttá változik, és csak a mobiltelefonok kijelzőjének kékes derengésében tudtunk tájékozódni, mint a civilizációtól elvágott törzsek a vadonban.

("máshol a plazmatévére van kedvezmény"-post)


!!!!!!!! ŐSZI AKCIÓ!!!!!!!!
rövid italok
csak 110 Ft

Dizájnelemektől mentes plakát egy metróaluljáró büféjében, az ablakba ragasztva.

2006. november 21., kedd

(ciberepunk)

Az igazi magyar cyberpunk szerintem az eredeti kicsinyített méretarányú változata lenne, olcsóbb, lerobbantabb és koszosabb, amolyan kelet-európai multikulti, ami egyszerre nagyon nyomasztó és mégis nevetséges. Pontosan ilyen hangulat fogott el tegnap, amikor egy kínai gyorsbüfé egész falat kitöltő üvegablaka mellett ültem, bámultam kifelé a novemberi estébe, ahol a szemetelő esőben autók araszoltak az utcán. A túloldalon a WestEnd City Center halott irodáinak ablakára és a kék neonokra láttam, porcelánutánzat műanyag tányérból kanalaztam a csípős-savanyú levest, a félig kínai, félig magyar személyzet pedig tiroli jódlizós sramlit hallgatott, de magyar nyelven.

(Biztosan az évszak teszi ezt a várossal, mert isolde is hasonló cybersokkot kapott mostanában.)

(cyberpunk)

Tegnap teljesen véletlenül botlottam bele a könyvbe egy boltban, ezért elhiszem, hogy végre megejelent, ha nem is annál a kiadónál, ahová eredetileg készült. Fordította Adeptus [sohasem tudom, kit milyen azonosítóval lássak el itt a neten, és most hirtelen ez a réges-régi álnév ugrik csak be], én meg remélhetőleg gondos szerkesztője voltam.

Neal Stephenson: Snow Crash

Ez az a sci-fi, ami ugyanazt művelte a műfajjal a kilencvenes években, amit Gibson Neuromancerje a nyolcvanasokban; és egyike azon nagyon kevés cyberpunknak, ami a mai napig élvezetes, ötletes és akár releváns is tudott maradni.

"A közeljövő szennyezett Amerikájában az Egyesült Államok helyét már átvették a franchise-alapon működő mini-társadalmak; az egyik leghatékonyabb multicég a pizzaszállításra átnyergelt olasz maffia, a csúcstechnika igazi letéteményesei a csomagkézbesítő Kurírok – a Metaverzumban pedig, az internet háromdimenziós változatában gyilkos vírus szabadul el. " (A szerzőről, a Snow Crashről és egyéb műveiről bővebben az endlessen.)

2006. november 20., hétfő

(roham [updated])

Halott bolygók, űrállomáserőd és hazatérő expedíció: sci-fi novella, tőlem, az ingyenes, agresszív és fantasztikus magazin, a Roham harmadik (frissen megjelent) számában. A szerzők listáját tekintve pedig nyugodtan mondhatom, hogy baráti társaságban.

[Update: Régebben állítólag volt olyan, hogy az olvasó írt a roham_kukac_roham.hu címre és küldtek neki egy példányt postán. Esetleg egy próbát megér.]

2006. november 17., péntek

(könyvnemajánló)

Következzen egy ajánló abból párhuzamos, negatív univerzumból, ahol a Gonosz Endless nem a jó könyvekről ír.


Ha valakit kétségek gyötörnének, megvegye-e a frissiben megjelent, Az Utazó című regényt bizonyos Jonathan Twelve Hawks-tól, szólok, hogy ne tegye. Tavaly recenziót kellett írnom róla, és azóta sem értem, miként lehetett ez siker angol nyelvterületen*, habár vannak tippjeim. Ha legalább bűnrossz lenne, az szórakoztató, de még annak sem nevezhető: egyszerű, mint a faék, egy B-kategóriás scifi-akciófilm, de szegényes prózában, az esetlegesen mentőkörülménynek számító vizuális effektusok nélkül.

* a marketing lényege a könyv helyett a vicces álnevű szerzőre fókuszált, aki olyannyira rejtélyes, hogy még az ügynöke sem látta soha, nem használ hitelkártyát, telefont, nem ad interjút és semmilyen szinten nincsen rajta "a világunkat átszövő Hálón".

2006. november 13., hétfő

(a lakáson kívül üvöltenek a farkasok)

Ha egy születésnapi meghívó apropóján rádöbbensz, hogy utoljára a Szigeten végeztél legalább minimálisan szilaj mulatozásra emlékeztető tevékenységet, majd öregemberesen elballagsz az esőben a WestB.lkán nevű szórakozóhelyre, ahol éjjel egy körül eleged lesz a tömör masszává összeállt tömegből (súlyosbító tényezőként említve, hogy a krónikusan túlzsúfolt budapesti szórakozóhelyeken a nőnemű vendégek is ebben az időpontban lázadnak fel a mellékhelyiség előtti véget nem érő sorakozás ellen, majd elkeseredett rohammal beveszik a férfivécét), és feladod az egészet, mert a túlélés egyetlen módszere az újabb kör tömény alkohol lenne, de nem lehet odaférni a pulthoz… nos, ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy kezdesz menthetetlenül rugalmatlan otthonülővé válni.