Ha egy születésnapi meghívó apropóján rádöbbensz, hogy utoljára a Szigeten végeztél legalább minimálisan szilaj mulatozásra emlékeztető tevékenységet, majd öregemberesen elballagsz az esőben a WestB.lkán nevű szórakozóhelyre, ahol éjjel egy körül eleged lesz a tömör masszává összeállt tömegből (súlyosbító tényezőként említve, hogy a krónikusan túlzsúfolt budapesti szórakozóhelyeken a nőnemű vendégek is ebben az időpontban lázadnak fel a mellékhelyiség előtti véget nem érő sorakozás ellen, majd elkeseredett rohammal beveszik a férfivécét), és feladod az egészet, mert a túlélés egyetlen módszere az újabb kör tömény alkohol lenne, de nem lehet odaférni a pulthoz… nos, ilyenkor érdemes elgondolkodni azon, hogy kezdesz menthetetlenül rugalmatlan otthonülővé válni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
lóóóóóóóóóóóóófaszt!
ezt nem mondhatod pont akkor, mikor mennék fel élni!
jössze velem koncertre, meg duhajkodni, bemutatod nekem az éjszakai budapestet!
otthonülő... bahh. bullshit.
Hát nem is tudom, talán egy csendes teázó, szigorúan herbateát iszogatva... este hatkor már sötét van, betudjuk éjszakai Budapestnek, jó? :)
Egyébként ne aggódj, éppen erről beszélek. Nyomulni kell.
(Egyébként nem téged nem lehetett évekig kirobbantani otthonról? :gonosz vagyok:)
ööö... h én otthonülő? sosem. :D
de télleg! feltámadás báz! nyomuljunk!
Megjegyzés küldése