Az égen nagyobb felhők zabálnak fel kisebb felhőket, az erkélyen a fal mellé tolva, ázottan állnak a székek, hangulatom több hónapos mélyponton.
De közben azért vannak jó dolgok is, mert frissült az endless, szépséges whoisnot-dizájnnal és örvendetesen kollektív ismertető-dömpinggel, a solaria.hu-n pedig megjelent az első portré, amit valaha készítettek rólam, ami elég fura érzés, de a kellemes fajtából. Az esszé valójában egy interjúval kombinált áttekintéssel elegyített fordításkritika, ami érzéseim szerint kissé tömény így, de én vagyok az utolsó, aki ezt megítélheti; viszont azt kívánom az esetleges jövőbeli felkérésekre, hogy bárcsak mindenki úgy odafigyelne az interjúalany kéréseire, mint Odo.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
gratulálunk :-)
köszönöm szépen :)
tömény biz'a. de jó. gratula.
Megjegyzés küldése