Bizonyos rémálmokból óvatosan kell felriadni, mert a túl gyors visszaalvás után zavartalanul pörögnek tovább. Ez a tegnapi viszont különösen kitartó volt, öt perc szédelgős kényszerolvasás és lámpafényben üldögélés után is ott folytatódott, ahol kiszakadtam belőle, a baglyokkal, az üvegcserepekkel meg az ijesztő kisgyerek-lénnyel a romos gyárban. Szóval még egyszer fel kellett ébrednem belőle, de legalább az éjszaka hátralevő része szimplán csak zavaros volt és fárasztó.
Ezek után úgy keltem, akit megtapostak, nem hatott rám a kávé, a pendrive hibát jelzett másolás közben, aztán rejtélyes hieroglifákká alakultak rajta a könyvtárnevek és lehetett formázni az egészet, a ház előtt pedig váratlanul megállított a gondnoknő, hogy a szomszédban lakó fiú drogos barátairól meséljen hihetetlennek hangzó történeteket. És még a szél is úgy fúj, mintha kitartóan bele akarna mászni a fejembe.
2011. április 8., péntek
(a darkfentezi-írók átlagos pénteki napjáról)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Biztos, hogy már felébredtél?
az ablakra kell nézni hosszasan, ha rémálomból felébredsz, roma takarítónőnktől tanultam és tényleg beválik.
gyerekemeber: bennem is felmerült a kérdés, de igen. vagy nagyon élethű az egész :)
isolde: elfüggönyzött ablakkal is működik? legközelebb kipróbálom. bár ne legyen legközelebb.
isolde: én olyankor mindig rettegek az ablakoktól, mert biztos valami nagy és gonosz épp benéz rajtuk :( :( :( :D
Megjegyzés küldése