(gyors lista mindenfélékről)

Mert emlékeztetnem kell magamat, hogy az élet nem csak napfényes, hahotázós lakáskeresés, hanem kőkemény andalgás, sörözés és szociális élet.

Szóval az elmúlt másfél hétben történt olyan is, hogy a Duna mellett ültünk az árnyékban, ahol lapos kavicsokkal próbáltam kacsázni a vízen, aztán cápaméretű hekket ettünk, hogy megidézzem a gyerekkori nyarakat.

Az egyik este pedig filmekről meg forgatókönyvekről beszélgettünk szakértő barátommal; közben egyre lelkesebbek lettünk, és nagyon sok forró teát kellett meginnom, mert túl sokat beszéltem fájó torokkal.

Múlt szombaton rá kellett jönnöm, hogy reneszánszukat élik a budapesti romkocsmák. Azt hittem, pár éve leáldozott a mozgalomnak, idén viszont szinte egymásba érnek az új helyek a belvárosban, és Budapest közepe lassan egyetlen hatalmas romkocsmává változik majd. Ez a kép akkor jutott eszembe, amikor whoisnot és razzor társaságában söröztünk a Fogasház nevű intézmény belső udvarán. A név alapján egy Clive Barkeres helyre számítottam, és a Fogasház tényleg olyan, csak a hasonlat nem ijesztő-undorító, hanem groteszkül komor értelmében. Szóba került mindenféle izgalmas téma, és egy ponton razzor (aki többek között a biotech-bionformatika-futurizmus stb. témában értekező www.biopunk.hu ura) olyan érdekeseket mondott a sufnilaborokról, hogy az elhangzottak kombinálódni kezdtek a fejemben egy hirtelen jött vízióval (ahol egy szemcsés videófelvételen Budapest pudvás szíve felgyorsítva mállik, pusztul és omladozik). Bárcsak jobban bármit értenék a tudományhoz, most írhatnék egy tényleg aktuális témára épülő sci-fi történetet.

Vasárnap Bright vendégeiként teszteltük az 1982-es kiadású Pac-Man táblás játékot, ebből akár számítógépes játékot is lehetne csinálni, mondta a mr. a a második játszma környékén; később szóba került a sok megevett bogyó és a Pac-Man emésztése. Utána pedig rászoktattuk L-t és alie-t a BANG! című, méltán kedvelt westernes-pisztolypárbajos kártyajátékra.

Már most olyan, mintha mindez hónapokkal ezelőtt történt volna. Közben itt a Sziget, ami alapvetően felborítja a tér és idő törékeny egységét.