Egészen beborult az ég, mire kora este elindultam a cégtől, fokozatosan szürkülő felhők préselték a májusi fülledtséget az öreg utcákba. Két sarokra a céltól már csöpögött az eső, abban a pillanatban pedig, hogy megérkeztem a térkövekre kitelepített asztalokhoz és köszöntem a luciának, a tetők fölött átcikázott egy villám.
…ha már az előző alkalommal szóba került, milyen mellékhatásai lehetnek, amikor valaki huzamosabb ideig dolgozik nyers, tisztítatlan darkfentezivel.
(Később nem villámlott többet és nem esett az eső sem; még van remény, úgy tűnik.)
2010. május 5., szerda
(az archívum a tanúm, nem az első eset)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Addig jó, amíg nem vág beléd, az lenne ám a darkfentezi :)
nem, a villámcsapás sosem jó dolog,
Q nehéz "újraindítani" a villámcsapást elszenvedő alanyt, a szokásos mentős elektromos sokkolókkal, még a fiatalokat is.
De a vihar jó.
Mi is viharban esküdtünk, huszonegy éve - a későbbiek csak formalitás volt, a jelenlevők kedvéért.
cels.
Megjegyzés küldése