Néptelen tengerparton kellene állni és hallgatni a sirályokat. Macskaköves sikátorban ballagni a katedrális felé a délvidéki forróságban. Az északi szélben hangával borított dombok között autózni, jéghideg tavakba mártani az ujjakat. Igazi szaunában izzadni, kolostorokat nézni a ködben, kávét rendelni árkádok alatt, gyalogolni, ülni, füzetbe írni csak úgy.
Nem nyugdíjbiztosítós reklámfilmhez írom össze ötleteket, csak megtaláltam a fejemben a régi listát a tervezett utazásokról. Nem fenyeget a veszély, hogy bármelyik megvalósulna, bár több esély van rá, mint például tavaly volt. Nem mintha ez bármit jelentene, de a tudat vigasztaló.
És akkor távlati tervnek ott van még az L-től elirigyelt "lólépésben és cikkcakkban abban a hatalmas országban, az óceánon is túl" fantázianevű projekt, amihez már csak sok szabadidőt, rengeteg pénzt és vízumot kellene szerezni, ha, egyszer, majd.
2010. március 10., szerda
(tudom, mit tennél valamelyik nyáron)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
A tengert is csak képeken meg filmekben láttam, viszont álmodozni lehet.
Mindig azt várom, hogy megnyerem a lottó ötöst pedig nem is lottózom :)
De ha megnyerném, árkádok alatt kávét és hegyekben, kis falvakban kolostorost választanék, semmiképp nem punnyadóst.
Az első bekezdés olyan, mint a Camino. És ahhoz vízum sem kell.
Nemtom melyik az az ország, de ha az, amire én gondolok, akkor oda nem kell vízum :).
lehet, hogy vízum alatt beutazási engedélyre gondoltam :)
ugye tudod, hogy mi itt tart karokkal varunk? Csak repjegy kell, a tobbit mi megoldjuk :)
Komolyan, Tiffany mindig azzal cseszeget, hogy hozzank soha nem jon senki latogatoba...
Megjegyzés küldése